2021. december 26., vasárnap

Karácsony 2021

 




December 24-én érkeztünk Nantes-ba ebéd előtt. Én nem szeretek 24-én beesni, nekem mindig szükségem van egy kis hangolódásra. Mivel állandóan rohanunk, nem tudok varázsütésre lelassulni. De azért délután így is átadtam magam egy kis pihenésnek. Utána pedig szépen felöltöztettük a gyerekeket és 17.30-ra elmentünk a szomszéd faluba misére. A gyerekek nehezen bírták, de mégis összegyűltünk, együtt gondoltunk anyukámra is, aki ezen a napon 14 éve költözött örökre el tőlünk.

Mire hazaértünk, kivilágítva várt bennünket a nappali sarkában a gyönyörű karácsonyfa a rengeteg ajándékkal. Hatalmas öröm volt látni a gyerekek boldogságát. Mindenki megkapta azt, amit nagyon kívánt. Karácsonykor minden helyre kerül. Hálát adtam, hogy együtt lehetünk, sokat gondoltam azokra akik nem lehettek velünk és kezdődhetett az ünneplés. A gyerekek nagyon jól bírták a hosszú, hosszú karácsonyi vacsorát. Szép karácsony este volt. S mivel én is pihenni akartam és végleg nem gép előtt ülni, nem volt alkalmam nektek, kedves blogolvasóimnak

Nagyon Boldog Áldott Karácsonyt, Meghitt Pillanatokat és Örömet kívánni!!!!









 

3 megjegyzés:

Vera írta...

Köszönjük; nektek is boldog karácsonyt így félig utólag! Olyan szép, kiegyensúlyozott család vagytok, öröm rátok nézni.

Kelemen Éva írta...

Örülök, hogy Vera után írhatom le ugyanezt. Ritkán írok, de minden bejegyzés alá leírhatnám, mekkora boldogság (személyes ismeretség nélkül is) látni a gyönyörű gyermekeidet, a családotokból áradó harmóniát szinte tapinthatóan érezni. (Gondolom, mint mindenhol, Nálatok is akadnak bőven gondok, megoldandó problémák, ami három gyermek mellett természetes.)
Szép volt a Karácsony, mindjárt itt az újév.
Nagyon jó egészséget, és pihentető napokat is kívánok Nektek az új évben.

Tamara írta...

Köszönjük szépen! Az igazsághoz hozzátartozik, hogy van egy családi konfliktus, ami nagyon mélyről gyökerezik, évek óta nem oldódik meg, néha szunnyad, de nem múlik. A nagy családi összejövetelek rendkívül jó táptalajai a konfliktusok feléledésének. A blogot nem tartom méltónak, hogy itt meséljek róla.
Az én családomban (szüleim részéről, unokatestvéreimmel) nem volt ilyen (kisebb múló nézeteltéréseken kívül) és nem is szeretném, hogy ez beférkőzzön véglegesen az életünkbe.
Tudatosan dolgozom rajta, hogy ezeket ilyenkor ki tudjam zárni és koncentráljak arra, ami fontos és ami lényeges: hogy van egy szerethető családom sok egészséges családtaggal.
Vera, el kellene olvasnom Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyvét, biztos nagyon érdekes olvasmány