Őszinteség

C'est avec cette tête, qu'il a regardé "Bonne nuit les petits", même s'il l'a déjà vu mille fois.
Aujourd'hui il m'a reproché en rentrant á la maison, de ne pas m'occuper de lui à l'aire de jeux et de parler (avec les femmes françaises), que j''ai rencontré là-bas.

Így örült hétvégén a mesének, amit bekapcsoltunk. Pedig csak ezt az egyet nézi, de már ezerszer látta. Egy ősrégi francia bábjáték. Olyan igazán neki való: kevés szereplő, rövid és egyszerű sztori. Olyan őszintén, belülről sugárzik az öröme apró dolgok iránt is.

Ma pedig elárult az apukájának. Délután arra a játszóra mentünk, ahol én franciákkal szoktam találkozni. És voltak is többen, akik a nyaralásról visszatértek. Volt miről beszélnünk, mármint nekünk felnőtteknek. Ő pedig már ott is méltatlankodott, mi ez, hogy nem Vele foglalkozom. Haza felé, a babakocsiban ülve pedig végig ezt hajtotta, este pedig Guillaume-nak is "elmesélte": "Mamma, bla-bla-bla-bla." Tehát én csak beszéltem és nem is vele foglalkoztam. Nem lehet itt kérem egy percet sem lazítani!!

Csak úgy, mellesleg

Egyszer már írtam erről, akkor még Léopolddal a hasamban értek folyton a meglepetések. A pozitívak. A figyelmesség az udvariasság, amerre csak jártam.
És most tegnap este olvastam valamit, amit szóról szóra osztok az írójával. Jó volt más szájából is ugyanazt hallani, amit én is gondolok. Szerintem is van mit tanulni, van hova fejlődni! Néha meg kell állnunk, magunkra koncentrálni előre nézni és nem folyamatosan másokkal vagy a múlttal foglalkozni. Az sokkal építőbb tud lenni. A környezetünket pedig inkább használjuk arra, hogy inspiráljon Bennünket!

"Fújhatunk tehát sokszor a franciakra, hogy így-úgy kiszúrtak a fél világgal, azonban tudnak, és szeretnek élni, ízlelni és élvezni, bármikor is adódjon az alkalom. Egy ilyen közönség, egy ilyen polgári réteg, egy ilyen nép életben tarthat egy kultúrát, egy országot sőt virágoztathat...hát tanuljunk tőlük."

Lehet még ennél jobban?

Mindig azt gondolom, hogy ennél jobban már nem lehet. De mindig rájövök, hogy ez egy véget nem érő folyamat, napról napra csak mélyül, erősödik ..... a szeretet, amit iránta érzünk. Napjában százszor összenézünk és mondjuk egymásnak: "olyan aranyos", "de drága", "annyira szeretem". Amikor hülyéskedik, amikor huncutkodik, amikor csak úgy hozzánkbújik, vagy amikor újabban: mesél. Ma este például ketten voltunk a konyhában, ettünk. Szépen evett, de a végén nem hiányozhatott az utolsó falat kiköpése, amiért jól megszidtam. Miután megtöröltem kezét és száját, Guillaume-hoz ment a nappaliba és ezt mesélte neki: "Phhhü (mutatta hogy köpte ki), mamma, no-no-no-no". Minden részlet benne volt. Kérdezem ma a százegyedik alkalommal: "Hát nem aranyos?".

És újra Moszkvában

Tegnap este megérkeztünk Moszkvába. Léopold és én is újra felfedezzük otthonunkat. Guillaume pedig munkába állt. Nagyon klassz, tartalmas nyarat töltöttünk el. Mi ketten másfél hónapot voltunk távol. Úgy érzem szó szerint mindenre jutott időnk. A halogatott keresztelőre is sor került, voltak pörgősebb és sok nyugis nap is. Talán a Guillaume-al eltöltött egyben hosszabb idő hiányzott csak.
Nagyon felelevenednek bennem az egy évvel ezelőtti napok. Első napjaink új lakásunkban, csomagjaink nélkül, az üres lakásban, majd két hétig. Kemény volt egy kisbabával. Akkor is már kezdett hűvöskésre fordulni az időjárás, alig találtam akkor Léopoldnak melegebb homikat. Most is húsz fok körül van. Jól esik a nagy meleg után hűsölni. Ez a nyár hűvösebb volt Moszkvában, sokkal, mint a tavalyi. De mi főleg Magyarországon profitáltunk az igazi nyárból!
Ma reggel tízkor kelt, volt mit kipihenni, ugyanis a tegnapi nap folyamán szinte semmit nem aludt. Itt a lakásban veszem csak észre azt az óriási fejlődést, ami a nyár folyamán történt vele. Sokkal kommunikatívabb, magas szintre fejlesztett jelbeszéddel és a pár szóval, amit mond, mindent megértet Velem. Nagyon aranyos. A könyvei nagyon hiányoztak neki. Azzal kezdte a mai napot, hogy az összes könyvét lecibálta a polcról és olvastunk. Vagy ő mesélte, mi van a könyvben. Bicikliztünk és a mi játszóterünkre is ellátogattunk. Lassan felvesszük majd az itteni ritmust, holnap bevásárlás, nemsokára magyar baba-mama találkozó, újra indulnak az orosz órák, visszajönnek a francia barátok és beindulnak a francia társaság által szervezett programok.
Egyetlen nehéz feladat áll előttem, amire most nagyon szeretnék koncentrálni: Léopoldnak új babysittert kell keresnem, mert sajnos a mi Zsókánk már nem jön vissza Moszkvába. A játszótéri ismerősökön keresztül már a keresést is beindítottam.

Vendégeink voltak

A hétvégén Léopold keresztanyukájáékat láttuk vendégül. Mivel megvolt Léopold keresztelője még Nantes-ban, az általunk választott keresztszülő pedig nem tudott ott lenni, ezért itthon is megültük ezt az ünnepet, kicsit lazább formában de mégis a keretét megadva. Pénteki napon mind a hárman be voltunk fogva: én készítettem a desszerteket, Pali papa a levest és a sültet, Guillaume asszisztált az épp ezen a napon újonnan érkező háztartási gépek beszereléséhez és egész nap pesztrálta Léopoldot. Hullák voltunk estére, de másnap már kicsit nyugodtabban vártuk vendégeinket. Minden nagyon jól sikerült, a délutánt egy nagy játszóterezéssel fejeztük be.

A legfelemelőbb az volt a hétvégében, hogy Léopold keresztanyukájáék a két és fél éves Domival és az ötéves Johannával nálunk is aludtak. Hogy Léopold milyen rettentően boldog volt a gyerektársaság miatt. A gyerekek fogták egymás kezét, így mentünk a játszótérre, Léopold többször megsimogatta Domit és egész álló nap boldogan azt hajtogatta:"Babba". Még soha nem aludtak nálunk gyerekek és soha nem láttuk Léopoldot ilyen szituációban, de nagy megelégedésünkre nagyon boldog volt.

Napszemcsi

Rájöttem, hogy imádja a napszemüveget. Nantes-ban a Laurent szemüvegével, itt pedig a Pali papa napszemüvegével pózolt folyamatosan. Felrakta, megigazgatta, felemelte a fejét, hogy ne csússzon le és egyik törzshelyére, a lépcsőre ült.

Egerszalók

A héten megjártuk Egerszalókot is. Még Párizsba költözésünk előtt látogattunk el ide Tokaj felé menet. Nagyon megtetszett a fürdő hangulata, az ízléses, hangulatos környezet, és az akkor épülő szálloda, ahova most ellátogattunk. Jól éreztük magunkat, Léopold istenien élvezte a vizet, jött ment a strandon, bátran kavircolt a mélyebb vízfelületek felé is.
Egyet viszont meg kellett állapítanunk hazaérvén: innen Cserkeszőlőről egyetlen irányba érdemes utaznunk, ha pár napunk van rá, ez pedig Budapest. Az infrastruktúra miatt Egerszalókra is majd 3 óra hossza volt eljutni, ne is említsem milyen utakon.

Bubborék

Miután hazatértünk kis balesetekkel tarkított (innen a jódos indiánsmink) játszótéri, kakasnézős túránkról, a buborékfújóval vidítottuk fel. Egész szép nagyokat sikerült fújni, még Léopold is sikerrel próbálgatta.

Nyár, strandidő

Car il fait très beau ici à Cserkeszolo, nous étions au bain aujourd'hui. Léopold bouge avec la sécurité sans problèmes dans l'eau. Nous nous sommes bien amusé.

Mától pedig gőzerővel strandolunk, élvezzük ezt a gyönyörű nyári időt, amihhez Franciaországban sajnos nem igazán volt szerencsénk.
Léopold egy igazi kis vízimanó, nagy biztonsággal mozog a vízben, sokkal biztosabban, mint az első alkalommal, nem fél a mélytől sem, de nem is hisztizik, ha ki kell a vízből jönnie. Igazán nem panaszkodhatunk....

Hétvége Budapesten

Nous avons passé ce WE à Budapest. Nous avons dormi chez nos amis, Benjamin et Edina, dimanche après-midi nous étions à l'ile Margit ou nous avons rencontré d'autres amis, que je n'avais pas vus depuis long temps. Beaucoup de personnes ont pu venu, j'étais très contente, même si je n'ai pas eu le temps de parler de tout avec chacun.
Nous nous sommes aussi rapellés les moments passés ensemble à Budapest: nous sommes passés devant nos anciens appartements.

A tavalyi évben is úgy alakult, hogy sikerült nosztalgiázunk Guillaume-al Budapesten, akkor is Léopolddal mentünk elé a repülőtérre.

Barátainknál töltöttük a szombat estét, Benjamennél és Edinánál, majd vasárnap délután kivonultunk a Margit Szigetre, hogy még több, rég nem látott, számomra kedves baráttal találkozzunk.
Nagyon fájt a szívem, hogy sok embert az esküvő óta nem sikerült újra látnom. Persze e-mailben, skype-on és néha telefonon csak-csak sikerült kapcsolatot tartani, de nagyon is hiányoztak hozzá az arcok, egy két előben váltott szó. Rá kellett jönnöm arra is és ezután sikerült belenyugodnom, mert elfogadtam, hogy így van, az egy hét, tíz nap nem elég arra, hogy pihenjek, eleget legyek a családdal, aki főleg apukám és még a barátokkal is találkozzak. Mert mégis csak Cserkeszőlő másfél órára van Budapesttől, mert így is elég idehoznom Léopoldot, nem hogy még innen is továbbálljunk, mert a barátok hétközben dolgoznak...stb Ezért is gondolom azt, hogy legalább nyaranta megpróbálok valamit összehozni. Persze most is úgy érzem, hogy ez a szűk délutáni intervallum kevés volt mélyreható beszélgetésekre, de valahogy mégis megnyugodtam, hogy láttam őket, örültem, hogy sokan eljöttek.
Mi pedig Guillaume-al nosztalgiáztunk, elhajtottunk az Izabella utcai lakásunk előtt, ahol már Léopold is megfogalmazódott Bennünk, bekukkantottunk a Régiposta utcába, ahonnan indult közös életünk, rájöttünk, mégha lassan is, de szépen fejlődik a város, alakul a képe és mi számos szép emléket őrzünk az itt töltött közös évekről.

Guillaume érkezik

Véget ért a 2 hét, amit Pali nagypapával töltöttünk hármasban. Sok volt a program, minden napra jutott valami, de mégis nyugodt volt, most nem panaszkodhatom arra, hogy kevés volt. Főztünk is, strandoltunk is - itthon és a fördőben is- , sétáltunk nagyokat, hancúroztunk a kertben, szüreteltük és tömtük a saját termésű barackot, csak aludni jöttünk be a házba.
Honap útra kelünk Léopolddal és egyenesen a Liszt Ferenc repülőteret célozzuk meg ( micsoda - nem minősítem milyen- ötlet így átnevezni szegény Ferihegyet), hogy felvegyük családfőnket (akit alig várunk, hogy velünk legyen) és utána egy egész hétvégét töltsünk Budapesten barátainkkal! Alig várom már, hogy sokmindenkivel tallkozhassak!!!

Ennyit pedig az étvágyról

Friss sajtos kifli azonnal fogyasztva, még a dudunak is jutott belőle!

Levágták az első babahajat

A szomszéd kislány, aki mamár nagylány annak idején azt mondta anyukámnak, hogy ha megnől fodrász lesz. Mire anyukám boldogan mondta, hogy mennyire fog annak örülni, hiszen akkor csak a szomszédig kell mennie. A kislány annak idején azt válaszolta: "de akkorra Marika néninek már annyi lesz!!" Évekig nevettünk a kislány ezen mondatán, soha nem gondoltuk, hogy ez sajnos így is lesz...Itt egy fodrásztanuló a szomszédban és anyukám ki már nem próbálhatta... meghatódtam, mert reggel óta most jutottam oda, hogy ez bennem felelevenedett. Hogy mennyire büszke lett vona, hogy hozzá járhat és főleg, hogy Ő vágja le Léopold első babahaját.
Én is ma voltam nála először, nem tagadom félve. Megfodrászolt engem, majd Léopoldot is. Látni kellett volna, ahogy ült a széken feszített, csak a kendő a nyaka körül zavart, hamar le is vettük. Elraktam emlékbe az első tincseket, bekerülnek abba a bizonyos dobozba, amit majd egyszer emlékbe adok át, az elsők vannak benne (köldökcsonk, karszalag, elsőruha stb.). Olyan fiús lett Léopold is újból és még jobban beleszerelmesedtem ma...Így indult a mai napunk, megigazítottak mindkettőnket.
Megvolt a mai főprogram is, a motorostalálkozó. Teljesen átszellemült Léopold, együtt kiabált, tapsolt a tömeggel, rettentően élvezte: berregett és a kezeivel motorozott egész este.
Hazaérve mondtam neki, hogy felhívjuk skype-on apát, mire Ő rohant a telefonhoz és már emelte is a kagylót!Húúú mennyire várunk apa, egy hét múlva már velünk leszel!!
Isteni lett a meggyes lepény és besőrítettem a lekvárt is! Végül minden jól alakult ma!

Màr egy hete Cserkeszőlőn

Pont egy hete érkeztünk meg. Gyorsan eltelt ez az idő, de mégis sokféle programra jutott belőle. Pali nagypapa nagyokat kalandozik a faluban Léopolddal, büszkén mutogatja, míg én sütit készítek, vagy csak terigetek, takarítok, telefonálok vagy olvasok és hagyom a nagypapát érvényesülni.
Ma délelőtt például életem első baracklekvárját főztem, sajnos nagyon úgy tűnik, hogy sikertelenül, pedig próbáltam követni a francia receptet, úgy látom túl híg. Apukám biztat, hogy jó ez így, majd kezdünk vele valamit. Rendes. Ittlétem alatt rontottam már el bundás almát, amiből sültalma lett bunda nélkül, de készítettem szilvás sütit, ami nagyon jól sikerült, holnap pedig meggyes pitére készülök saját termésű meggyből.
Szerdán strandoltunk a rokon gyerekekkel: Annával és Eszterrel. Tegnap egy nehezebb napunk volt, ugyanis vízumügyben megjártuk Budapestet. Este Kati néni járt nálunk vendégségben. Ma délután pancsoltunk a házi kismedencében, voltunk a játszón, barangoltunk a faluban és voltunk fagyizni is. Holnapra pedig egy fantasztikus programot néztem ki Léopoldnak: motorosbemutatót!!
Nagyon jól összehaverkodtak Pali nagypapával, csakúgy, mint a nantes-i nagyszülőkkel. És ezt annyira jó látni. Hogy mindkét helyen van egy kis szabadságom és, hogy nyugodt szívvel hagyom rájuk. És már előre fülembe cseng a jövőbeli könyörgése a nagyszülőknél töltendő vakációért. De azt is megfigyeltem, ha egy egész délelőtt mással van, megkeres, mondja, hogy "Mamma" és bújik hozzám. Úgy tud hízelegni, mint egy kiscica, befészkeli magát az ölembe, vagy rámhajtja a fejét, olvadozom ilyenkor, szerelem ez....Anniyra okos, olyan huncut és annyira szót lehet vele érteni, még a nehezebb napokon is kezelhető, nincsenek kiborulásai, hisztijei. Egyre több szóval próbálkozik, nevén szólítja Pali nagyapát és mondja, hogy "anya". Nagy, mármint méretre, kétéves ruhákat hord, és szerintem hízott is, ma például hatalmas adagokat evett. És tudtam én, hogy javulni fog ez, szerintem túl nagy volt az evés körüli mizéria Nantesban, annyira lestük napról napra, hogyan csúszik az étel, hogy végüls sehogy sem csúszott. Itt pedig amit kiköp azt tovább nem erőltetetem és ha nem ízlik, hát nem kap "nemszeretem" zöldségeket, hanem adok helyette bundás kenyeret, virslit, paradicsomot, tésztát!

Ma már strandoltunk is!

Míg eddig többnyire borongós időnk volt, addig ma hétágra sütött a nap. Mi úgy döntöttünk még reggel, hogy mindegy hogy lesz, mi kimegyünk a cserkei strandra. Léopold imádta a vizet, ugrált és labdázott, karúszóval szépen, biztonsággal lépegetett a vízben, ja és nagyokat játszott a mások játékaival!Sétált minden fele, összeszedte a szomszéd plédekről a labdákat...
Késő délután váratlanul, de valahol mégis vártan vendégeink érkeztek! Unokatestvéremék szintén strandon jártak, de elkerültük egymást. Pont jókor jöttek, mert elkészült a bundás alma, vagyis sült alma inkább, mert nem sikerült egyáltalán úgy, mint Moszkvában. Azért így is jól esett, beszélgettünk a sült alma mellett, holnap pedig újból talalkozunk a strandon, ugyanis mindketten oda készülünk!