Hol lakik? Hogy hívják? Miért?

Léopold is sokat változik ahogy telnek a hónapok. 

A féltékenység lecsengőben, úgy érezzük, ha nem is 100 százalékosan, de megnyugodott a lelke, helyén van a kistesó a szívében. Mindenképp meg kell említenem, hogy bárhogy is kavargott a lelke, ami leginkább hullámokban jött, soha de soha nem volt ellenséges Edgarral, simogatta, puszilgatta, mindig beszélt róla ("Én úgy szeretek sétálni veled és Edgarral", "Én is szeretnék kirándulni Norvégiába anyával apával és Edgarral"). Talán a nantes-i kirándulás is segített neki, ahol több felnőttből mindig jutott valaki aki csak vele foglalkozott, meg voltak külön programok is, mint a színház. Érezte, hogy ő ugyanolyan fontos. Na meg a kistesó is egyre többet elvan egyedül, nem mindig a kezünkben látja. Látom rajta, mennyire tetszik neki, amikor Edgar rámosolyog, a nagy fejlődés pedig, hogy, ha sír visz neki játékot, vagy odaadja (na jó néha dobja és fejen találja ;-)) neki a duduját. Valamelyik nap Edgar a pelenkázón feküdt és a zenélő kutyussal játszott. Majd látom, hogy Léopold elveszi (a zenére szokott diszkózni) és magától ad neki helyette két másik játékot. Én annyira megdicsértem, mert ezek olyan pici dolgok, de mégis sokat számítanak, hogy valamit elvett, de helyette adott. Erre általában tanítani kell őket, na meg még majd kell is, mert most még mindegy mit ad helyette, de amikor majd Edgar is harcol, hogy ne vegyenek el tőle semmit.

Nálunk most jött el a "miért" -korszak. Kíváncsi voltam nálunk lesz-e, de talán mindenkinél van. Eddig csak azt kérdezgette minden könyvnél: "Anya őt/ ezt hogy hívják?". Majd most érkeztünk el, pontosan Nantes-ban, hogy elkezdte kérdezgetni mi miért és hogyan. Szóval ez a három leggyakrabban elhangzó kérdés mostanság nálunk: " Hol lakik...? Hogy hívják? Miért?". Például megkérdezi hol laknak a metrók? Hm, az alagútban. De miért?

Néha nagyon jókat mosolygunk Guillaume-al, nehéz válaszolni, meg nem is érti és akkor 3-szor is visszakérdez, hogy miért és nem sikerül egy válasszal sem megnyugtatni. 

Sokat fejlődött rajzolásban. Tud rajzolni napocskát és besatírozni valamit, amit én megrajzolok.

Még mindig favorit a sport, mindenre vevő.

Ja és a színház, de erről már sokat írtam.

Az óvodát nagyon szereti, nagy kedvvel ment hétfőn és azóta is. Úgy látta Guillaume, hogy várták őt is nagyon vissza. Beírattuk a franciaóvodába, ha maradunk még Moszkvában, akkor oda fog járni. Sajnos az nem lesz ilyen kényelmes, mint ez az ovi, ami két percre van, mert a város másik felére kell majd utazni és mivel nincs ebédlő, nekem kell összekészíteni az beédet. De mindketten meg vagyunk győzödve Guilalume-al, hogy mindenképp az marad a cél, hogy  a két nyelvet (magyar és francia) szépen elsajátítsa, bármennyire is klassz most, hogy számol oroszul ismeri a színeket és a játékok nevét. Nem látjuk pontosan mit hoz ki belőle, hogy nem boldogul az oviban (még akkor is ha nagyon szeret járni és barátai vannak), mert láttam én már ott franciául beszélni, de oroszul nem beszél mondatokban, így csak nem tud megfelelő szinten kommunikálni.

Hétvége, visszarázódás

Viszonylag szép idő van itt Moszkvában 3 fok körül napsütéssel. A nagy hó és jég eltűnt, legalábbis a járdákról és az úttestekről. Nem bánnám, ha így maradna, de az előző két telet tekintve ez csak álom. Meglátjuk. LÉopold első mondata az volt, amikor a sétára indultunk, hogy: "Nézd apa, nincs hó!". Hát igen, ő is reménykedik.

Kezdünk visszarázkódni, de még mindig a 3 órás időeltolódás hatása alatt állunk. Későn ébredünk. Holnap lesz ez nehéz munkába, oviba menet.

Léopold délután nem tudott elaludni, valószínű ez is az időeltolódás miatt volt, így korábban összeszedtük magunkat egy délutáni sétához. Hétágra sütött a nap, ezt is ki kell használni. Abba a parkba indultunk, ahol utoljára októberben jártunk barátainkkal, a terhességem legvége felé. Szép emlék, jó volt vissztérni. Edgar durmolt, Léopold pedig jókat csúszdázott, és focizott.Szépek voltak a fények egy-két téli fotóhoz.

Színház őrület

Rajong a színházért. Ma egész este arról meséltem neki, amikor mi ketten Guillaume-al a Bolsojba mentünk. A Hattyúk tavát többször megnézte a tévében. Azt mondta ő már nagyfiú és mehet a Bolsojba, de a kistesó nem, mert amikor kezdődik az előadás, akkor sötét van és megijed. 

 A mamie Nantes-ban elvitte bábszínházba, a Péter és a farkas című darabot látták. Ami külön említést érdemel, hogy ebben a szemüvegben ment el és végig rajta volt, az utcán és a színházban is. A mamie azt mondta, mindenki őket mosolyogta, Léopold nem engedte, hogy levegyék. A színház egy komoly dolog, külön öltözetet érdemel.

A hosszú napok margójára

Soha nem felejtem el, azóta is sokat emlegetjük az első kemény gyerekes utazásunkat, amikor Nantes-ba utaztunk karácsonyozni az egy éves Léopolddal hegyen-völgyön át, hóban, hidegben. Átszállással Moszkvából- azóta megtanultuk, hogy ilyenen nem spórolunk. De még így is kemények ezek a napok, nemhogy két gyerekkel. 

Tegnap 10-kor indultunk autóval és hajnal kettőkor érkeztünk Moszkvába repülővel. Hullák voltunk, ma, szegény Guillaume dolgozott. Engem helyretett a délutáni két órás pihenés.

Nagyon jól éreztük magunkat Nantes-ban, kizökkentett bennünket az itteni hétköznapokból, még akkor is, ha az éjszakák kicsit nehezítették a nappalok könnyedségét.

Íme egy montázs a nantes-i napokról.

Pakolaszunk

Sajnos a vakacionk utolso napjahoz erkeztunk. Ma delelott pakolasztunk. Leopold a mamie-val boltba ment, mi pedig Edgart babusgattuk es felvaltva gyujtogettuk az egesz hazbol ossze a birondbevalokat. Ma nagyon rossz napja van Edgarnak. Nyoszorgos, sirdogal es semmit nem marad lerakva. Cipelni nem birjuk. Nekem az ejszakai élen alvastol leszakad a hatam. Mindenki mindenkit ebreszt ejszaka. Ki vagyunk merulve es varjuk, hogy mindenki ujra a sajat helyen aludjon.
Gyonyoru ido van itt Nantes-ban, 13 fok es napsutes. Mennyire hianyzik ez nekem es mindannyiunknak, hogy kiscipobe is barhova elszaladhatsz, nem kell ezer reteget magadra aggatnod, a gyerekeknek sal kesztyu, mjad az autot kiasni a hobol, vagy varni mig a jeg leolvad. Meg egy honap minimum var rank ebbol marciusban. Leopold minden nap elmondja, hogy "szep ido van, szepen sut a nap, nincs ho es nem fuj a szel". Van egy sejtesem, hogy a nagy havas hideg nem igazan nyerte el a tetszeset.
Azert ki is mozdultunk tobbszor kettesben, vasarolgatni, tegnap este peldaul egy szep helyi etteremben jartunk, mig a mamie orizte a kicsik almat.
A hetvegen megismerte Edgar a csaladot, elhalmoztak minden szepseges dologgal, mindent nem is tudunk visszahozi Moszkvaba.
Mint ahogy minden napra jutott orvoslatogatas, hetfon delutan gyerekorvosnal jartunk. Leopoldot is alaposan megvizsgaltak (latasat, jarasat, gondolodasat), mindkettojuknel mindent rendben talaltak.
Edgar jelenlegi meretei: 65 cm es 7800g. Igen mar ruhabol is hat hosat hord.
A tengerhez sem jutottunk el es sok programunk negyesben sem volt, de megis feltoltott bennunket az itteni emberek kedvessege, udvariassaga, segitokeszsege, az utcak rendezettsege es a tisztasag. Ahogy ezt ebbol a posztbol is erezni lehet, vannak olyan dolgok, amik nagyon hianyoznak Moszkvaban ahhoz, hogy mindennapjainkat kellemesen eljuk meg. Neha szo szerint kuzdunk az emberek kozombossege, kedvetlensege, ingerultsege, udvariatlansaga miatt. Ezt ilyenkor meg jobban latjuk, s foleg ha visszaterunk az orosz hetkoznapokba.
Delutan egy kornyekbeli pici csokoladeboltot latogatunk meg es megnezzuk a szomszed folyo kikotojeben horgonyzo hajokat. 

Negyen egy szobaban

Szepen telnek napjaink, tegnap este megerkezett a csalad masik fele, Guillaume testverei is. Hely szuken negyen aludtunk egy szobaban. Feltunk, hogy meg az eddigieknel is nehezebb ejszakank lesz. De kar volt felni, mert ez volt az egyik legteljesebb es legnyugodtabb ezidaig. Leopoldnak szepen elmagyaraztuk, hogy matracon fog aludni velunk. Nagyon tetszett neki az ujdonsag es a halozsakos megoldas. Azt mondta igazi satra van. Nagyon rendesen viselkedett, egyszer sem szolalt meg hangosan. Az esti meset Guillaume-al hallgatta, mig en szoptattam, ok sutyorogtak. Utana is csendben volt, villanyoltas utan es suttogva magyarazta nekem, hogy mennyire szeret. Edgar elaludt, letettem, Leopoldot korbepuszilgattam es kiosontam a szobabol. Edgar fel ora mulva megebredt. Ujbol elaltattam. Ezutan hajnal negyig nem volt gond. A hajnali szopi utan is szepen visszaaludt es az agyaba tudtam tenni, igy en nem a sajat testem elen nyomorogtam. Reggel pedig meg fel nyolckor is szundikalt, ekkor mar mellettem. Kb. egy idoben ebredtunk mindannyian. Leopold reggel Guillaume-nak sutyorogta: C est bien avec toi, papa! - Jo veled apa! Nagyon aranyos volt. Azt hiszem kezdhetunk gondolkodni, hogy rakjuk oket egy szobaba.

Ma este jon a tavolabbi rokonsag, a mamie testverei, en sutom a pogacsat, Edgar a levegon alszik, Leopold pedig a mamie-val babszinhazba ment!

Elso utazas negyesben

Mondhatom egeszen jol abszolvaltuk az elso utat negyesben. Bar nem mondhatom, hogy konnyu volt. Hajnal negykor keltunk. Atszallas nelkul repultunk Parizsba, majd a repteren beultunk a berelt autonkba es egy hosszu utra indultunk Nantes-ba. Eloszor leadtuk Parizsban az Edgar vizumkerelmet (hogy belephessen majd Oroszorszagba), majd indultunk egy negy oras hosszu utra. A baj az volt, hogy a reptertol a parizsi irodaig mindenki beajult, ott mindenki megebredt es hat a negy oras ut vege fele ment a kinlodas, mert se Leopold sem Edgar igazan nem tudott elaludni.  De vegul megerkeztunk epsegben egeszsegben es ez a legfontosabb.

Jol vagyunk, bar nem mondhatom, hogy pihenunk. Guillaume-nak dolgoznia is kell es az egy szobaban alvas nem segiti ejszakainkat. Edgar altalaban hajnal 5 utan mar nem tud visszaaludni (addig is minden kis zajtol megebred, szoval ha szerencsem van akkor 3-4 orat tudok egyben aludni) a 3 oras idoeltolodas miatt pedig legkesobb hetkor mindenki fennt van. Leopold is ejszakankent megebred ugyanis jo uton haladunk az ejszakai szobatisztasag fele. Nagyon ugyes, buszkek vagyunk, nem pisil be, hanem hiv bennunket. Huhh...szoval kezdunk kimerulni.
Leopold nagyon jol erzi itt magat, sok jatekot kapott es szepen jatszik is veluk. Sokat setalunk es sokszor emlitette, milyen jo, hogy nincs ho!Szepen viselkedik, udvarias, mindent megkoszon. Ejjel nappal szinhazasat jatszik, mi vagyunk a nezok. A mamival szombat delutan szinhazba mennek, szerintem nagy siker lesz es vegre erti is majd a darabot, mert franciaul es nem oroszul lesz.
Mi is el tudunk szabadulni par orara kettesben, intezni dolgainkat, vasarolni, moziba, etterembe. Minden nap van egy orvosi randevunk, mert visszuk a gyerekeket is gyerekorvoshoz, fogorvoshoz, mi is megyunk mindenfele orvosi bajainkkal. Delutan en probalok pihenni, hogy valamelyest bepotoljam az ejszakai kimaradasokat.
Edgar is cukibogar, sokat vigyorog, nagyokat eszik es alszik a friss levegon.

3 hónapos Edgar

Tegnap volt, hogy Edgar 3 hónappal ezelőtt megszületett. Puha, párnás gombóc. A kis jelző semmiképp nem találó.Nagyon jó húsban van, mindez köszönhető az anyatejnek, ami formában tartja. Elkezdtünk hat hónapos ruhákat hordani és minap az egyik fényképen realizáltam, hogy nemcsak dupla nyaka van, de a füle mögül is egy pici hurka csüng alá. Pocakos, combos, nagy feneke van és még a háta is puha. Az ember tényleg meg nem állja, hogy folyton puszilgassa. A sűrű kis haja teljesen kihullt, hátul már egy kopasz folt is keletkezett ugyanúgy, mint Léopoldnál.

Nagyon sokat fejlődött az elmúlt egy hónapban. Még egy hónapos sem volt, amikor elkezdett ránkmosolyogni. És azóta is folyamatosan csak mosolyog. Már többször sikerült megnevettetni.

A kezét elkezdte használni. Nézegeti, majd közelíti az arca felé. Kinyitva ütöget tárgyakat és cuppogja hangosan az öklét. Nem tudom, hogy az ujját keresi vagy az ínyét maszírozza. Eléggé nyáladzik, lehet, hogy az első fogacska készülődik.

Egyre kevesebbet van el a pihenőszékben, inkább szeret a lakás különböző sarkaiban lerakva nézelődni és játszani.  A pihenőszéket jelenleg alvásra használjuk, bár lassan kinövi, minden oldalról lelóg róla. Viszonylag jól elvan hason is, gyakorolunk, erőltetem, hosszabban, mint Léopold ennyi idősen, aki azonnal hányt, így alig tudtam hasra rakni.

Este kilenc tíz körül alszik el és hajnal négy hatkor ébred. megetetem és alszik reggel hét-fél nyolcig. Mivel a család ilyenkor már mozgásban van, így óhatatlan, hogy ő is megébred.  Tíz körül alszik el délelőtt, van, hogy eddig bírja reggeli nélkül. Nem mindig sikerül hosszabbat aludnia, de egy fél óra biztos megvan, a friss levegőn több is. Délben eszik, mielőtt Léopoldért megyek, fennt van kettő háromig és utána újból alszik egy hosszabbat. Léopolddal egy időben ébrednek öt körül. Innentől estig játék. Sajnos ő még igényelne egy pici szusszanást még az esti fürdés előtt, de Léopold mellett ez kivitelezhetetlen. Szóval a fürdé előtti közvetlen időszak (amikor Léopold vacsizik) kicsit nehézkes. Izzadok, futkosom a kettő között, vagy az egyikkel a kezemben.
Egyre többet sétálunk kinnt is. Volt már, hogy másfél órát kinnt töltöttünk. nagyon jókat alszik a friss levegőn. A leghidegebb eddig mínusz12 volt, amiben kivittem és egy órát maradtunk kb. Mivel betegségnek nyoma nincs, úgy tűnik jól bírja  ahideget. megedződik biztos itt a moszkvai télben.
A bőre teljesen helyrejött, atópiás volt, néha egészen csúny piros száraz foltok tarkították arcát és testét is. 

Hahota

Ma délután Léopold minden cécó nélkül elaludt. Elalvás előtt elismételtük, hogy nem hívod anyát, hogy pisilni, kakilni stb. kell, hanem gyorsan elalszol és utána megyünk ki a jégre. Ez így is történt. Boldog is voltam. Ma délután Edgar nem akart elaludni, mindent bevetettem. De nagyon  szépen elvan a lakás különböző helyiségeiben elhelyezett játszószőnyegeken, matracokon. Az ablakban, amit ideiglenesen berendeztünk pelenkázónak, pici kora óta szeret. 

Itt sikerült ma délután megnevettetnem. Annyira édes volt a csilingelő kacaja. Rötyögött hangosan, ahogy játszottunk. Még a kamerát is sikerült előkapnom, hogy megörökítsem. És még az este a tükörben Guillaume-nak is megmutatta a kis hahotát. 

Viszont este is nehezen aludt el. Nem akart szopizni sem, csak néztt engem és vigyorgott, huncutkodott, egyértelműen sztrájkolt, hogy nem akar még aludni. De késő volt és jó fáradt is, többszöri nekifutásra elaludt.

Búcsú Pali papától

Pali papa ma reggel elutazott. Hiányozni fog nekünk. A gyerekek is élvezték, hogy itt volt nálunk, Edgar rengeteget kapott Pali papa dajkálásából. Nekem is jó volt egy felnőtt ember társasága egész nap, a segítség a fürdetésnél, vagy kettővel több kéz, a nehezebb sírósabb napokon. 

Voltak nehéz éjszakák is, mert Edgar keresi a hüvelykujját és mérges, mert még nem leli. Az egy szobában alvás miatt pedig minden pici zajra megébredt. 

Voltak egészen hidegek, de mostanra megenyhült. Olyan tipikus márciusi áprilisi idő van: nulla fok, szürkeség és nagy havazás. 

Sokat gyönyörködtünk együtt Edgarban: "olyan puha, mint egy kispárna, kis sárcsomó, sűrű gyerek"- így becézgettük, ami mind mind találó kifejezés rá. Még mindig vigyorog, olyan hálás, huncut kisfiú. Rettentően nézi Léopoldot és nagyon szeret velünk lenni, de sokat játszik letéve is. Elkezdte használni a kezét, ütögeti a felfüggesztett játékokat a játszószőnyegen és állandóan az öklét tömködi a szájába.

Csak a gyerekek jegyében telt ez a két hét, voltunk kkorcsolyázni a közeli tavon, sétáltunk délelőttönként Edgarral, dajkáltuk, altattuk, lestük, beszélgettünk vele és fürödtünk mosolyában. Persze Léopold tudat alatt érezte, hogy Pali papa nem csak miatta érkezett hozzánk, így a féltékenység többször fellobbant benne.  Nem könnyű ez neki, nyilvánvaló.

Jó volt, hamar eltelt. Egy hét múlva pedig nantes-ba utazunk, hogy a család másik felének is bemutassuk a legkisebb családtagot!

33

Vasárnap délután és ma este is ünnepletünk, Guillaume 33. szülinapját. Léopold élvezte nagyon a készülődést . Együtt vertük fel a habot a sütikhez. Ez most a sláger, megmutattam neki, hogy akkor tökéletesa tojásfehérjéből vert hab, ha nem esik ki a tálból és ez egy varázslat, hát rettentően élvezte. Írt a képeslapra is és kijelentette, hogy együtt fújja el a gyertyát apával. Valamint így köszöntötte ma: "Boldog anniversaire-t papa!".

Tegnap nagyon nehéz napja volt, azt hiszem a délelőtti hangom felemelése (babakocsi többszöri szépen kérés ellenére is a lehető legnagyobb zajjal történő futva tologatása kiverte a biztosítékot) nem jót tett neki, mert egész nap csak olyan dolgokat művelt, amivel bennünket bosszanthat. Mára megnyugodott, nagyon aranyos volt. Bár a délutáni elalvás (ami külön műsorszám mostanában- 10-20 percenként pisilni kell, kakilni kell, bevertem a fejem, hálózsákban szeretnék inkább aludni, már jót aludtam -ezekkel hívogat mialatt én Edgart szoptatom és altatni próbálom) kicsit nehézkes volt másfél órásra sikeredett, utána pedig ébreszteni kellett 2,5 óra után. Szépen felölötztünk és vártuk haza a mi 33 éves családfőnket. Isten éltesse sokáig! Pizzát rendeltünk és citromtortát ettünk, Léopold kétszer evett a vacsorából, neki pelmenit, azaz hússal töltött tésztát készítettem! Későn raktuk ágyba őket, de hamar kidőltek! Mennyire jó is négyesben ünnepelni!

A Moszkvai Nagyszínház

A világ egyik leghíresebb operaháza, a Bolsoj Színház. Főleg opera és balett előadásokat játszanak,  a repertoár igen széles. A leghíresebb balettdarabokat kizárólag karácsony környékén mutatják be.

Nagy vágyam volt, hogy eljussunk oda. A probléma Léopold őrzése volt, mivel az előadások 19-kor kezdődnek. Mindeddig Léopoldot csak úgy hagytuk itt, hogy elalvás után leléptünk. Még nem igazán láttuk, hogy hagyjuk itt valaki másnak úgy, hogy még fennt van és fürdetni, vacsiztatni és altatni is kell. Pali papa látogatásával támadt az az ötletem, hogy elmehetnénk a Bolsojba, Pali papa segítséggel tudná őrizni a két kislegényt.

Bár az árak borsósak, mégis úgy döntöttünk, hogy a balettok balettjét, Csajkovszkij első darabját a Hattyúk Tavát megnézzük a Bolsoiban. Ez is az az előadás, amit csak télen játszanak, talán ez volt az utolsó az idei szezonban.

A színház épülete a Kreml és a Vörös tér szomszédságában lévő monumentális - mint minden itt Moszkvában - klasszicista építmény. 2005-ben bezárták felújítás miatt és ittartózkodásunk alatt 2011. októberében (pont Pali papa első moszkvai látogatásakor) nyitották meg kapuit újra. Pazar, gyönyörű belülről is, hatalmas a nézőtér és a színpad is. 

Mi a harmadik sor páholyban ültünk Guillaume-al, szóval az ár ellenére sem a legjobb helyen, de szerintem innen is maximálisan élvezhető volt a darab. Laikusként is páratlan élmény volt, az előadás pedig annyira szép, gyönyörűen táncoltak a moszkvai balerinák! Nekem az első és második felvonásban is a hattyúk tánca, keringője tetszett a legjobban!