Festés harmadik kör

Na akkor remélem, hogy ez az utolsó kör. Hétfőn beállítottak a festők: fiúk nagy szobája, a mi szobánk és a lépcsőház. Őszintén, várom, hogy végre kész legyen az egész ház. Bár, az eddigi munkájukkal nagyon meg vagyunk elégedve, szerintem most is nagyon örülni fogunk. De egy festés mindig felfordulás.

A héten vannak a szülői értekezletek, a gyerekek kétszer maradtak a napköziben. Kedden volt a Léopold tanárnénijével: szerencsés ebben az évben. Sokszor elhangzott már az ő szájából is, hogy mennyire örül, mert a tanárnéni nagyon kedves. Hát ez is fontos. És tényleg nagyon szimpatikus, megértő embernek néz ki. 

Edgár óvónénijével ma lesz az értekezlet, de őt már ismerem. Szigorú, de nagyon szépen előkészíti őket az első osztályra. Edgár jól érzi magát, kiscsoport óta ugyanazokkal a gyerekekkel. 

Tegnap volt az első teniszórája. Sajnos a festők miatt nem tudtam maradni, nem is ment jól neki. Azóta is csak azt hajtja, hogy "Ígérd meg anya, hogy nem kell többet mennem teniszre!". Már befizettem, nagyon lelkes volt eddig, többször is mondta, hogy örül a tenisznek. De mégsem lepett meg, teljesen más természet, mint Léopold. Szóval meglátjuk, lehet még egy alkalmat kipróbálunk, Léopolddal megígértük, hogy jövő héten maradunk vele a tenisz alatt.

Kisbaba jól van, egyre több a mozgás, jövő héten a harmadik ultrahang!

Soirée cinéma - Moziest

A tegnap estére nagyon készültek a gyerekek. Hirtelen ötlet volt, hogy egy kicsit csak ünnepeljünk, hiszen csak befejeztem azt a sulit. Mozduljunk ki kettesben, hiszen olyan rég fordult ez elő, ráadásul, ahogy közeledik a szülés, egyre nehezebben is szánjuk majd rá magunkat. 

Les Archives nevű étterembe mentünk, ahol Guillaume már járt korábban svájci kollégáival. Nagyon különleges a dekoráció, mert egy katedrális belsejében van az étterem és az étel, hát az pedig tényleg isteni volt. Az előételtől a desszertig minden tökéletes volt, az ételek pedig gyorsan érkeztek, így a fél tízkor kezdődő orosz filmre is szépen odaértünk. A film nagyon érdekes volt és sok emléket felidézett bennünk. Tökéletesen visszaadta a mai orosz valóságot, mindazt, amit nekünk is volt alkalmunk  megtapasztalni. Mivel eredeti nyelven néztük a filmet (Faut d'amour) jó kis nyelvgyakorlás volt, visszajött mindkettőnknél az orosz nyelv. 

Mindeközben Léopold és Edgár Star wars-t néztek itthon pop-cornnal, úgy mint a moziban. Léopold már előző este listát készített mi kell a másnapi moziesthez. Látva, hogy ők is örülnek, nekünk is könnyebb kimozdulni, itthagyni őket. 

Tegnap este mindenki jól érezte magát!!

Szép őszi idő

Gyönyörű őszi időnk volt a héten. Napközben, vagyis a délután végére felkúszott 25-29 fokig a hőmérséklet, a napon meleg volt, de az árnyékban már rögtön hűvösebb és reggel is 10-12 fok volt, de ez mégiscsak jobb, mint a múlt heti reggeli 5-7 fok. Brrr... nagyon hideg volt reggelente. 

Ezen a héten Léopoldnak már elkezdődött a gitár, jövő héten pedig mindkét fiú kezdi a teniszt: Léopold kedden suli után, Edgár pedig szerdán. A suli eddig jól megy mindkettőjüknek, Léopold sok dicséretet kap, ami nagyon jót tesz neki, mert főleg a tavalyi évben csak a gondok voltak. Pedig nagyon szépen ír és olvas is a tanárnő is mondta neki. Edgár pedig minden nap boldogan és büszkén beszámol, hogy zöld színű virágszirmot kap a magatartására, ami annyit jelent, hogy minden rendben volt vele. 

Én a héten nagy munkában voltam, mivel hétfőn jönnek a festők a harmadik körre. Kiválogattam a gyerekek játékait: nem tudják, de volt ami ment a kukába, három nagy doboz játékot pedig félretettem, hogy jó lesz a kistestvérnek, amikor már nagyobb lesz. A könyvektől is alig férünk, így egy doboz könyvekkel telt meg. 

Voltam csütörtökön a szülésznőnél, aki mindent a legnagyobb rendben talált. A kisbaba sokat mozgolódik, a fiúk is látják már, főleg Léopoldnak van több türelme kivárni a rugdosódást. 

Ma egyenesen nyári idő lett, így egészen késő délutánig a medence szélén sütkéreztünk és még fürödtünk is. De előtte reggel még nagy dolgunk volt. Elhoztuk a kereskedésből az új autónkat. Lecseréltük az én autómat egy nagyobbra, hogy majd a 3 gyerekkel kényelmesen elférjünk. Soha nem volt még peugeot és citroen autón kívül más márkánk, így most egy mini-vel bővült a kör. Délután már ki is próbáltuk. Antranba mentünk mind a négyen, hogy egy kis gyerekelőadást nézzünk meg. Szerintem mindnki nagyon fogja élvezni ezt a szép autót!

És akkor hivatalosan is

Na ma tényleg, de akkor tényleg véget ért a három év. Ugyanis július 10 óta bár nem tanultam, de vártam az eredményre. Büszke vagyok a gyakorlati beszámolómra 16 pontot kaptam a 20 -ból, ami itt nagyon jó eredménynek számít és így végül meglett a Master 2 évem is.

Véget ért egy időszak, lezárult egy korszak. Hogy mindig ott járt a sok minden mellett a fejemben a tanulás, a vizsgák, hogy nagyon szervezettnek kellett lenni a gyerekek körül és sok áldozatot hozni (az éjszakai tanulás volt a legnehezebb). De szerencsére itt volt nekem Guillaume, aki mindenben támogatott és a gyerekekből is erőt merített az ember. Miattuk is csináltam, hogy legyen egy ilyen példa előttük, meg persze magamért, nekem volt a leginkább szükségem erre az egészre. Még akkor is, ha most más jellegű feladat vár rám, tudom, hogy volt valami oka, hogy ezt végig tudtam, akartam csinálni és nem hagytam ott már az elején. Ámen. 

PREVED - klinikai kutatás

Beválogattak egy kutatásba, amit a CHU de Poitiers (poitiers-i kórház) koordinál. A kutatás központjában a hormonháztartást megzavaró kémiai anyagok állnak, amelyeket az evéssel, a levegővel (mérgezett bennti), a takarítószerekkel viszünk be a szervezetünkbe. Terhes nőkön végzik a kutatást, én abba a csoportba kerültem, aki egy 3 részből álló képzésen vesz részt. Hurrá, micsoda szerencse! 

Ezt a nagyon érdekes kutatást még a kórházban végzett gyakorlatom idejéből ismertem és nagyon örültem, amikor kaptam a meghívó levelet, rögtön válaszoltam, hogy részt veszek. Két képzés volt a héten és még egy lesz jövő héten. Egyrészt felhívják a figyelmünket mik azok a kémiai anyagok, amik a legjobban befolyásolják hormonháztartásunkat és hogyan visszük be őket a szervezetünkbe és megoldást is nyújtanak, hogyan kerülhetők ki, hogyan csökkenthetjük a bevitelüket, milyen egyszerű takarítószereket kutyulhatunk itthon saját magunk. Apró gesztusok is sokat számítanak, mert azt közösen is megállapítottuk, higy mindent kikerülni nem lehet. De azt, hogy ne műanyagba tároljuk és melegítsük az ételeket, hogy kevesebb vagy házilag készített (szódabikarbóna, fehér ecet, házi szappan) takarítószereket használjunk, hogy minden nap kétszer 10 percet szellőztessünk, hogy figyeljük az ételek csomagolását azok olyan gesztusok, amiket az ember tudatosan és lassan beépíthet a mindennapjaiba.

Ugyanis ezek a kémiai anyagok kis mennyiségben is módosítják a hormonháztartásunk működését, csökkentik termékenységünket, mert hamis hormonreakciókat váltanak ki szervezetünkben, népbetegség a korai pubertás (10 éves lányok menstruálnak), egyre gyakoribb a mikropénisz kisbabáknál, a korai menopauza és számos rákbetegség hormonreagens és a növekvő esetszám összefüggésbe hozható ezekkel a kémiai anyagokkal. 

És hogy miért éppen terhes nőket vizsgálnak. Mert a terhes nő nem csak magát mérgezi, de a kisbabáját is és még generáción is átível, hiszen annak reprodukciós sejtjeire is hatással van. 

Készülödés

Itt az idö, hogy nekilássak a készülödésnek. Félek, ha eltengem-lengem az idöt, utána minden felgyorsul, jön az őszi szünet, de előtte még jönnek a festők is, lesz szülinap (Edgár 5 éves  lesz novemberben) és végül a december már mindig nagyon zsúfolt kisbaba születés nélkül is. De akkor is hozzáteszem, hogy határtalan megkönnyebülés, hogy nincs sulim.

Így elkezdtem kiválogatni a fiúk ruháit. Nehezen válok meg a daraboktól, ketten is hordták a többségüket és még látom magam elött őket benne. Sok szép emlék idéződik fel. Szóval alig rakok félre ruhát ( ami megy a Guillaume tesójáékhoz) , mert mindről úgy gondolom, hogy egy lány is hordhatja. Persze az is igaz, hogy az első hónapokban, amikor alig megyünk majd emberek közé vele  és még kezes-lábas is lesz rajta a tél miatt, mindegy, hogy világoskék rugdalózóban lesz. Ráadásul Edgárnál nagyon figyeltem, sok fehéret vettem neki, mondván mivan, ha..

Varrok is újból, kisplédet, előkét és a fiúknak is mindig vannak kívánságaik.

Ma olyan szép idő volt, kinnt száradtak a pici ruhák.

Châtelaillon-Plage és La Rochelle

Tavaly is egy szeptemberi hétvégén elutaztunk a tengerhez, csak azzal a különbséggel, hogy tavaly még szeptemberben nyáridő volt. Sajnos az idén már nem élvezhettünk meleg őszi napokat. Meleg még csak van most is max 23 fok, néha, de strandidő már nem. A tenger hangulata azonban mindig megfogja az embert, kívánkoztunk oda, hiszen az idén fürdőből, Balatonból jutott sok, de tengerből nem, és hát hiányzik. Itt pedig másfél órára van Poitierstól, igazán nem távolság.

Vasárnap reggel fogtuk magunkat, bevásároltunk a pékségnél szendvicsből, uzsonnából és irány. Először a Chatelaillon -Plage-nál álltunk meg, ahol pont volt idő egy jó piknikre, játékra, sétára. Majd egy nagy sötét felhő elüldözütt bennünket egészen La Rochellig a szomszédba, ahol kávé, séta, játszótér volt a program. 

Talán ez volt az idei utolsó tengeri napunk?

Jardin de la frolle

Már a nyár elején felfedeztünk nem messze tőlünk egy farmot. Ott zöldégek és gyümölcsek is voltak, saját magunk szedhetünk mindent, amire szükségünk van. Akkor epret szedtünk főleg, sok-sok üveg lekvár készült belőle.

Erre a farmra, ami kicsit messzebb van már régen el akartam menni, Bonnes-ban van, kb. 15-20 km-re tőlünk. A héten is terveztem, de valahogy nem jött össze. Így ma meggyőztem a családot, hogy menjünk el, a gyerekek nagyon élvezték, amikor a nyáron együtt szedtük a gyümölcsöket. 

És ez így volt most is. Kár, hogy nem készítettem egy-két képet, érdemes lett volna megmutatnom, milyen is itt egy termelői farm. Tiszta és rendezett. Ahogy megérkezünk fogadnak, kedvesen és érthetően elmagyarázzák mit és hol lehet a mai napon szedni (bele sem merek gondolni, hogyan is lett volna ez Magyarországon - és ez nem rosszindulatú kritika, még frissek az emlékeink). Lemérik a kosarad és indulhatsz. Húú, de élvezték a fiúk olyan szorgalmasan szedték. Mi ma gyűjtöttünk 6 kilo almát, és fél-fél kilo epret és málnát. Az eper és málna fólia sátorban terem, az eper karmagasságban ültetve, lógatott sorokban, hogy könnyebben lehessen szedni. Mondtam Guillaume-nak, hogy ezt a terhes nőknek tervezték olyan könnyedén szedegettem a finom epret. Keresni semmit nem kellett, roskadoztak a fák a gyönyörű almáktól, 5 perc sem volt és tele volt a kosár. Az eper eléggé meg volt szedve, de a málna gyönyörű volt, akkora szemek, hogy még sosem láttunk olyan nagyokat, mondtuk Guillaume-al. 

Még vissza fogunk térni, almából be akarok raktározni télre, elvileg november végéig szedhető. Mi gálát szedtünk, de a golden is nagyon szép volt.

Pár szó a terhességről

Az idő halad, ha belegondolok, hogy 2,5 hónap és öten leszünk.... Hihetetlen, nagyon izgalmas. Ma fürdésnél így szólt Léopold Edgárhoz: "Tudod Edgár, ha a kisbaba itt lesz, egyedül kell fürödnöd"-készülnek ők is.

Rám az iskola elindulásával nyugisabb napok köszöntöttek. Sokkal több pihenés jut ki nekem. Ha belegondolok mit műveltem a nyáron. Hát erősen a határaimat feszegettem. Nagyon klassz nyarunk volt, végig szép nyári idővel (néha túl nagy, kibírhatatlan hőséggel). Szépen megmutattuk a gyerekeknek az országot, és a két családdal töltött egy hét is szuper volt a gyerekeknek és nekünk is. De én ott akkor nem is jöttem rá, hogy milyen sok volt. Nagyon élveztem, mindenki, úgy igazán kikapcsolódtunk.

De most pihennem kell, hisz nincs a suli sem. Ki kell válogatnom a fiúk ruháit, azokat kimosni, kicsit többet kell majd mennem az orvoshoz. Le szeretnék festeni egy-két bútort és varrni egy-két szép dolgot a kisbabának. 

Teljesen jól vagyok, a szülésznő szerint sokat híztam egyszerre a nyáron, így elküldött diabétesz vizsgálatra is (húúú, de rossz volt, még sosem kellett mennem), de én tudtam, hogy nincs semmi baj, olyan vészmadár típus. Itt pedig mindenki azt mondja, hogy nem vagyok hatalmas egyáltalán, sőt még a hasamat is kicsinylik. De én kb. így voltam a fiúkkal is.

A 29. héten járok, a kasbaba sokat mozgolódik, a fiúknak is volt alkalmuk többször is látni.

Egy szobában a fiúk

Soha nem eröltettük a közös szobát, föleg, hogy volt helyünk is nekik. És végül tartottam is magam ahhoz, hogy mindkettőjüknek jobb, hogy van saját kuckója, zuga, ahova elvonulhat. Edgár például szeret lefekvés után játszani a legóival, a transformereivel. Néha túl sokáig is játszott, meg hangosan túrkálta a legós dobozokat, ami még a szomszéd szobában is idegesítette Léopoldot. Ő viszont fullon pörög estig, utána kidől, szó szerint.

 Emlékszem, amikor Edgár nagyobb baba lett és jobban aludt összeraktuk őket. De Léopold már akkor is cirkuszolt, hogy Edgár kiabál vele (egy kicsit nyöszörgött elalvás előtt a kisbaba) és amikor a fejére is ütött, hogy hagyja már abba külön szedtük őket. Máltán is volt eleinte külön szoba, de a hideg téli időszakra összeköltöztek, mert praktikusabb volt egy szobát melegen tartani. 

Itt Poitiers-ban pedig mindenki saját kuckóval indított. A nyáron viszont úgy alakult, hogy mindkét szobát egyszerre festették, így az egyetlen szabad szobába a nagy játszóba össze kellett költöztetni őket. Nagyon örültek neki a mi legnagyobb meglepetésünkre. Persze csak két hétig voltunk itt a nyáron, így nem volt értelme előre túlságosan örülni, de végül egész nyáron egy szobában aludtak aukámnál is. Visszajöttünk és jött a nagy kérdés, maradjanak-e, ugyanis nemsokára érkeznek a festők és el kell dönteni hogyan festessük ki a szobát, a nagyot. Örülünk neki, hogy ők továbbra is tartják magukat ahhoz, hogy együtt maradnak. Így fennt lett egy kis tévézős szoba, ahol van íróasztal, tanulni is lehet, nyugiban házit csinálni. 

Nem mondom, hogy nincsenek súrlódások, de nincs a ne gyere be a szobámba vita és a játékok is közösebben funkcionálnak. Este pedig bevezettük azt a szabályt, hogy fél kilenctől kilencig még mindenki olvashat, játszhat, de utána villanyoltás és alvás. Ez jót tett Edgárnak, mert nem tízig tizenegyig játszik és Léopold is kilenc után tud pihenni. Reggel pedig mindenki egyszerre kel, ami Edgárnak mindig nehézkesebb. 

A szoba még nincs kész, kicsit romos így első ránézésre, várja a festést és egy-két IKEA bútort, hogy a játékok jobban elférjenek és az új ágyat Edgárnak, pont olyat mint a Léopoldé. Léopold ágya nem olcsó mulatság volt, de nagyon bevált, mert megemelhető és alatta is tudnak a gyerekek játszani. Ott lesz mindenkinek a saját kis kuckója a személyesebb játékaival, könyveivel.
Ime egy-két kép a közös kuckóról.

Első nap az iskolában

Ma megkezdődött az iskola, vagyis pontosabban Edgárnak az óvoda utolsó éve. Harmadik évünket kezdjük ebben az iskolában és ezen alkalommal is le kell jegyeznem mennyire jó érzés nekem és a gyerekeknek is ugyanabba az intézménybe belépni. Ismert szülőkkel összefutni, ismerős gyerekarcokat látni.

Léopold második osztályt kezdi egy vegyes osztályban, azaz második-harmadikosok együtt vannak. Kedves, állítólag jó tanítónénit kapott. A tavalyi év után megérdemli. A tavalyi osztályukat ketté szedték, szerencsére azonban egy-két jó baráttal együtt maradtak. Nagyon nagy izgalomban volt már tegnap este, jó volt látni örömét, remélhetőleg a lelkesedés ki fog tartani egész évben. reggel szépen felöltözött, megkérdezte jól néz-e ki és mondta, hogy reméli a csajok is meg fogják ismerni (ami fontos, az fontos kérem szépen).

Edgárnak két napig próbáltuk elmagyarázni, hogy ő nagycsoportos lesz. Szerinte azonban addig míg 5 éves nem lesz középsős marad, utána vált. Szerinte mi nem értjük az egészet. Hát egész este és reggel ezen mosolyogtunk Guillaume-al. Végül ráhagytuk, hogy majd másnap a suliban mindent megért. Ő maradt azokkal a kisbarátokkal, akikkel kiscsoport óta együtt van. Ő a legszerencsésebb, mert kiscsoport óta, sőt Málta óta csupa szív felnőttekkel van. Ebben az évben kicsit keményebb óvónőt kapott, de akit ismer, aki őt is ismeri, így jó dolga lesz. Neki nehezebb volt a mai reggel, de nagyon nagyfiúsan tartotta magát. Reggel nehezen kelt fel, nehezen ment a készülődés, de utána lendületet vett. A papával pedig megbeszélték, hogy már nagyfiú és nem fog sírni. Tartotta magát ott is, még az osztályba sem kellett elkísérnem. Nagyon büszke voltam rá. 

Hát így elkezdődött ez az izgalmas tanév is! A nagy változással decemberben! Szerencsére nekem nincs suli, így itt vagyok csak rájuk koncentrálni, hogy a legjobban sikerüljön ez az év is!