2013. április 23., kedd

A nyugati part


A sziget nyugati felén húzódik a Tramontana hegység, amelynek legmagasabb pontja az 1445 méter magas Puig major. Egyik nap a hegység felé vettük az irányt, hogy megtekintsünk két igazán szép és turisták által látogatott hegyi falucskát: Valldemossát és Deia-t. Palma de Mallorcán keresztül mentünk, így több mint egy óra volt Valldemossáig az út. A hegyi falucska gyönyörű, szikrázó napsütés volt, ami megvilágította a homokszínű épületeket. Rengeteg kerékpárossal is találkoztunk, hiszen Mallorca a kerékpárosok paradicsoma. Az egész sziget lankás, dimbes-dombos, kiváló az edzésre, kétkerékre fel, aki teheti és szeret biciklizni. Valldemossán élt és alkotott Frédéric Chopin és George Sand. Mivel a hegység a part mellett húzódik közvetlenül a kicsi, általában kavicsos partokra hosszan kanyargó hegyi út vezet.Guillaume-nak ez meg sem kottyant a kaliforniai kalandunk után, de tény, hogy igen szűkek az utok, sokszor kellett megállni vagy visszatolatni, hogy a szembejövőt elengedjük. Valldemossából lekanyarogtunk a kikötőig. Gyönyörű, de nagyon pici, így ha ebbe a napba mást is beleterveztünk, véleményem szerint kihagyható.
Valldemossa után Deia felé vettük az irányt. Hát ez még hangulatosabb volt, citromfáival és hegyi utcácskáival. A falut a művészetek falujának nevezik, sok híres művész megfordult, tartózkodott, alkotott a faluban. Micheal Douglas-nak is van itt egy kastélya. Sajnos a gyerekek itt már nem bírták tovább. Edgar sírt, Léopold kiabált, hogy halkabban, mindjárt a tengerpartra érünk. Így meg sem tudtunk állni, nemhogy sétáljunk egyet. Főleg, hogy az előző napunkat végig a tengerparton töltöttük, így Léopold annyira várta a folytatást, hogy egyenesen Deia partjáig gurultunk, így Deia-t csak az autóból láttuk. Igen ám, de a part csalódás volt. Félre ne értse senki, nagyon hangulatos kis öböl, sziklákkal körülvéve, egyetlen egy étteremmel, fennt a magasban. De nem gyerekbarát. Szegény Léopold a hosszú kocsikázás után, nagyot csalódott. Volt is kis hiszti, meg elégedetlenkedés. Ráadásul a parkolásért fizetni kellett. Összenéztünk Guillaume-al és hamar megegyeztünk, hogy az egy órát kifizetjük, Sollerbe már nem megyünk tovább (gyerekekkel sok egy napra) és indulunk vissza ami jó kis homokos partunkra Cala Millorba.

Talán egy következő napba belefért volna még Sóller és kikötője, ami szintén nagyon szép hely, a Puig major és a hegység északi részén található Luc kolostora. De részünkről ezekre már nem került sor.

Nincsenek megjegyzések: