Leesett az elsö hó

Két éve kicsit korábban, október 14-én esett le az elsö hó. Idén pedig a mai napon. Ma hol sütött a nap, hol nagyon sötét lett és esett a hó. A héten lehült az idö is, 2-5 fok körül volt. De még ez a jelentös idöjárás változás, hidegfront sem tudta elöcsalni az idöközben négy kilósra cseperedett "csöppséget" a hasamból. A mamie megérkezett még múlt vasárnap. Jókat játszanak Léopolddal, a mamie viszi és hozza az oviból.  Én kb. 3-4 órahosszat "üzemelek" egyhosszban, utána pihennem kell, mert szerintem valami ideget nyomhat, annyira kellemetlen érzés. Reméljük egyszer kivancsi lesz a külvilágra is, már nagyon várjuk 39. hét + 2 naposan.

Szülhetek

"Szülhetsz!"- mondta Guillaume nekem, amikor beszéltünk kora délután. Ő is és én is épp akkor ebédeltünk. Léopold ma nagyon nehezen aludt el, kalapáltak, kopácsoltak, fúrtak és faragtak a szobája mellett. A mi ágyunkban tudtam csak álomba simogatni, majd kisurrantam enni du. háromkor.

Túl van a megmérettetésen, fontos volt a mai nap a munkahelyén, de legalábbis az a két óra, míg videókonferencián volt. Akkor nagyon nem kellett volna szülnöm. De mostmár jöhet, bár ideálisabb volna, ha a ma éjszakát még megvárná, hogy a mamie is megérkezzen. De még ideálisabb lenne, ha 23. éjszaka szülnék, mert még 23. napközben van egy fontos (persze halasztható) programom. A természet eldönti. Várjuk. Tegnap mindent rendben találtak, voltam a szülészeten, persze megint nem volt időm megnézni, hoyg pontosan hova kell menni, ha szülök. Rohantam haza Léopoldért, a drága nagyon várt, azt hitte nem megyek érte. S azt is sikerült elérnem, hogy ennél a szimpatikus nőnél szülhessek, aki drágább, mint az eerdeti orvosom, ezért szerződést kellett módosítani. Most minden rendben.

Léopold jószívűsége megérintett tegnap. Tudja, hogy a boltban egy darab csokit választhat. Beléptünk a boltba, már rohant is a hűtőpulthoz, ahonnan két kinder maxi kinggel és egy másik kinder csokival tért vissza. "Hééé, mi ez a  sok csoki, tudod, hogy csak egyet lehet!" - magyarázom neki. Mire ő elmeséli, hogy a két kinder maxi king, amit pluszban tett a kosárba apáé és anyáé (ráadásul tényleg ez a kedvencünk). Hát nem drága, ahelyett, hogy hisztizne és pakolná a sok csokit magának, egyből ránk is gondolt. Még chipset is akart venni apának (pedig ezt is imádja, egy héten egyszer, amikor pénteken aperózunk akkor vacsi után tömheti, megengedett) de sikerült lebeszélnem, hogy nem kell az most, szó nélkül rakta vissza a polcra. Egész úton hazafele azt magyaráztam neki, hogy mennyire kedves volt tőle, hogy nekünk is választott csokit.Remélem a kistesóval is hasonló kedves lesz!

Látogatás a Kreml-be

Félve bár, de mégis beneveztem erre az érdekes látogatásra, amit a franciák moszkvai társasága szervezett a Kreml-be, pontosabban a területén található Fegyver-palotába. Ebben a neoreneszánsz stílusú épületben a világ egyik leggazdagabb kiállítása található, ami együtt mutatja be az összes évszázadokon keresztül összegyűlt cári, hercegi kincseket, azaz cári családok arany és ezüst használati eszközeit, ékszereit, trónjait, hintóit, koronáit, ruháit. Ebben a múzeumban található még egy híres Fabergé-tojás kollekció is és egy fél tyúktojás nagyságú Dél-Indiában talált gyémánt, amelyet Orloff -gyémántnak hívnak. Kihagyhatatlan, mindenki azt mondja ezt látni kell.
A múzeumlátogatás nagyon érdekes volt, szeretnék egy hétvégén visszatérni Guillaume-al. A gyémántterembe éppen ezért be sem fizettem, na meg idöm sem volt már - rohantam Léopoldért - és rendesen el is fáradtam.
Páratlanul gazdag múzeum, ami az ott kiállított tárgyak értékét illeti. Van több olyan dísztárgy, ami biztonsági okok miatt soha nem hagyja el a múzeumot. De vannak olyanok, amelyeket rendszeresen kölcsönadnak más múzeumoknak. Például a tíz Fabergé-tojásból többet nem láttunk. A tíz centis tojások közül az egyikben például egy öt centis háromárbòcos vitorláshajo található aranyból. A másikban pegig a Szentpétervár mellett találhato Cárszkoje Szelo (Puskinváros) kastélyának arany makettja. Láttunk még 25 kilós palástot, ami aranyszálakkal volt kivarrva, olyan technikával, mint amikor egy törülközöt készítenek, tehát jó kis vastagsága volt, és amelyen hat kiló csak a drágaködíszítés volt: rubin, gyémánt, zafír, topáz. Vagy 200 kiló ezüstböl készült trónszéket. Négy kiló tömör aranyból készült tálcát, 200 ezer apró igazgyönggyel kivarrt palástot, temérdek gyémántot az egyes kegytárgyakon, úgy, mint az evangéliumok,  újtestamentumok borítóin.
Egy hosszú délutánt mégegyszer rá szeretnék szánni erre a múzeumra, mielött elhagyjuk az országot! Egyik legèrtékesebb látogatás volt, azok közül, amit a moszkvai franciák társaságával csináltam.

Ovi képekben

Léopold nagyfiú

"Kicsi vagyok én,

majd megnövök én,

esztendőre vagy kettőre,

nagylány (nagyfiú) leszek én."

Egy "nagyfiús" korszakot élünk mostanság. Folyamatosan erről beszél és csak ezt a kifejezést hajlandó elfogadni magával kapcsolatban. Léopold már nagyfiú és egyedül öltözik, wécézik, eszik. Még úgy sem lehet mondani, nagyfiú-nagytestvér. Csak "nagyfiú". E körül forognak a gondolatai. Néha megemlíti, hogy apa is nagyfiú. Apa dolgozik, hogy legyen pénzünk és tudjunk venni kukikát, azaz csokit és kemény labdát, na meg görkorcsolyát. Arra a kérdésre, hogy hol van apa pénze az a válasza, hogy a zsebében. Néha ő is kér tőlem, adok egy 50 kopejket (kb. mint 50 fillér), amit berak a zsebébe. Ilyenkor viccesen könyörgök, hogy vegyen nekem rajta nyalókát. Mire azt válaszolja, hogy nem, megy a parkba és berakja a sergőbe, amikor szomorú arcot vágok, hozzám szalad és megpuszilgat.

Tegnap az autóban arról beszélt, hogy ha majd megnől, akkor tud vezetni, mint apa, és anya és apa hátul fognak ülni. Sokszor mondja, hogy sokat eszik, hogy megnőljön és be tudja dobni a kosárlabdát a kosárba. 

Ez a nagyfiússág arra is jó, hogy én sokmindent ezzel magyarázzak: például így elfogadja, hogy a sok csoki és bonbon nem jó, mert a fogmanók meglátják a fogain és mérgesek lesznek, viszont a zöldség és gyümölcs azért kell, hogy erős nagyfiú legyen és nagyra nőljön és nagyot tudjon rugni a labdába. Így tegnap a nagy tál sütimből csak egy szeletet evett és kért még banánt és szőlőt.

Volt egy korszaka, amikor végképp azt szerette volna, hogy az ágya mellett maradok, míg elalszik. Ezt az időt sikerült csökkentenem. Ha meg belesutyorgom a fülébe, hogy a nagyfiúk egyedül alszanak el, akkor fel vagyok mentve az ágya mellett ücsörgés alól. 

És a ez a nagyfiú egész héten csak a mondókás könyvet volt hajlandó olvasni, napjában háromszor: egyszer reggel oviba menetel előtt, majd délutáni és végül az esti elalvás előtt. Addig addig, hogy a nemrég elmondott élete első mondókája mellé még vagy 10 felsorakozhat. Ezeket is egyedül mondja el és ha segíteni próbálok (mert van, hogy szavak kimaradnak), nagyon a szívére veszi. 

Hétvégenként pedig apa a sztár, ővele wécézik, ő tolja a babakocsit, ő menjen reggel az ágyához! Imádjuk!!