Ismét volt egy kis közös magyar tanulás a gyerekekkel, ezennel nálunk. Szerda délután. A sok-sok meleg nap után, a héten volt néha borúsabb idő is, szerdán például egész délután esett az eső. Finom uzsonnát készítettem a gyerekeknek és az őszről beszélgettünk, verset olvastunk Weöres Sándortól és Kányádi Sándortól. Kevésbé voltak lelkesek és nehezebben is ment a tanulás: mindig valaki elmászkált az asztaltól, a többiek utána. Nem volt olyan lendületes, mint az első alkalom.
Megbeszéltük, hogy akkor is próbáljuk fenntartani ezeket az alkalmakat és tudomásul vesszük, ha éppen bizonyos alklmak nem sikerülnek olyan jól mint mások. Hiszem/hisszük, hogy van értelme. Mindig szóba kerülnek magyar hagyományok, szokások, amit szeretnénk ápolni. De persze a nyelvgyakorlás a legontosabb cél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése