A 15 éves gyerekes pályafutásunk alatt háromszor voltunk sürgősségin, mindháromszor Léopolddal. Egyszer eltört a keze, egyszer kiszáradt egy gasztrovírus miatt és a héten pedig a szeme miatt.
Csütörtökün, ahogy hazaértem Daphnéval az iskolából, azzal fogadott Léopold, hogy valami belement a szemébe. Kora délután az iskolaudvaron sétált, amikor nagyon fújni kezdett a szél. Azóta érzi, hogy valami van a szemében, nagyon kellemetlen, nagyon zavaró. Amikor hazaértem már nagyon piros is volt a szeme. Azonnal elővettem egy adag fertőtlenítő vizet és próbáltam kimosni a szemét, de nem segített. Még egyszer lefekvés előtt kimostam a szemét, de semmi, ugyanúgy érezte azt a pici zavaró valamit. Annyira hogy a felső szemhéja belsején le is tudta fotózni és meg is láttuk nagyítással azt a pici homok vagy porszemet, amit szabad szemmel nem lehetett látni. Én azt gondoltam, hogy éjszaka majd valahogy kijön a szeméből.
Lefekvés előtt odajött hozzám és azt mondta, hogy chatgpt azt mondta neki (hahh a modern fiatalok!!) , hogy ha valami a szemünkbe megy és 8-10 óráig nem jön ki és a szemünk piros és könnyezik, akkor orvoshoz kell menni, mert ami a szembe ment az a szaruhártyát össze tudja karcolni.
Én dolgoztam későig, mondtam neki, hogy pihenjen egyet, reggel meglátjuk. De én is rákerestem az interneten és egy perc alatt velem is közölte az IA hogy sürgősségre kell menni, ki is dobta a 3 helyet, ahol Perpignanban fogadnak. Nem hagyott nyugodni. Guillaume-al megdiskuráltuk, hogyan alakul a másnapunk, ha reggel menni kell orvoshoz, fel is hívtunk egy orvost, aki azt mondta, vagy most megyünk vagy reggel.
Most vagy soha alapon felébresztettük szegény alvó Léopoldot és ő is egyet értett, hogy inkább most este legyen túl rajta. Alvás közben csukott szemhéjjal is érezte továbbra is azt a pici valamit a szemében.
Érzéstelenítéssel az orvos kiszedte a szeméből a pici valamit, nem tudni mi lehetett, de befúródott a szemhéjába. Hajnal egykor feküdtünk le, mert persze megvártam míg hazaérnek. Másnap megkönnyebbülve ment iskolába és ki-ki a maga útjára. Ilyen hétköznapi "kalandok" színesítik az egyébként sem unalmas júniusunkat. Említettem már hogy a december és a június két rettenetesen elfoglalt időszak egy család életében :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése