Januári hideg

 

Meglehetősen hidegre váltott az időjárás vasárnap reggeltől. A macska vize befagy kint. A január viszonylag hideg szokott lenni itt délen is, tavaly és azelőtt is januárban voltak nagyon hidegek. Ilyenkor a nappalinkban reggel 13 fok van. Gondolhatjátok, mennyire értékeljük, amikor a nap 16 fokra felmelegíti a nappalit. Ha itthon vagyunk akkor a kandallóval fűtünk, mindnki imád a kandalló körül álldogálni és melegedni. Szépen felmegy 22 fokig, sőt 25 is volt már a nappaliban. Ilyenkor a nappali melletti konyhában sem fűtünk ott 18-09 fok van. Tudom hihetetlenek a számok, de annyira megszoktuk azt, hogy télen itthon is jobban fel kell öltözni, hogy 18-19 fokban már tökéletesen elvagyunk. 

Hétfőn futásból értem haza este nyolckor és Guillaume is később érkezett. A gyerekek vacsora után a 16 fokos nappaliban voltak, Edgar olvasott, Daphné puzzle-t rakott ki. Mondtam nekik, hogy a hűtő fűtő klímát azért egy gombnyomás bekapcsolni, nem kell 16 fokban ücsörögni. 

Ez a hideg azonban nem akadályozott meg bennünket, hogy vasárnap reggel részt vegyünk a futóklub galett alkalmából rendezett futásán. Ez alkalmat adott arra is, hogy az idei nagy beruházásomat, a két újonnan vásárolt futócipőm egyikét kipróbáljam. Álom volt benne futni. A történethez hozzátartozik, hogy majd egy éve már, hogy kicsi cipőben futok. Tavaly ugynis rossz méretű cipőt vettem, sajnos ezt a júniusi félmaratonon meg is bánta egy-két körmöm. Még a 6-7 km-eket elfutkostam benne, de 10 után már fájtak az ujjaim. Fél éve már mást sem hallgatok a családtól, hogy vegyél egy normális cipőt. Nevettem a Sport 2000-ben (thuiri sportbolt) , mert a két cipő között nem tudtam dönteni és nagyon jó árban voltak az év eleji leárazások miatt. Sőt egyik terepfutó cipő, a másik betonra, így nem volt más választásom, mint megvenni mindkettőt. Mondtam a családnak itthon boldogan, hogy addig mondtátok, hogy vegyek cipőt, hogy egyenesen kettővel tértem haza. 

Hirtelen felindulásból az erősebb csapathoz csatlakoztunk Guillaume-al, ami neki nem, de nekem külön erőfeszítést igényelt, mert Castelnou felé a hegyekbe vettük az irányt. 5 fok volt kb és jó nagy szél. Az 5 km-en felfele átkoztam magamat, hogy miért is, de lefele már mint egy vidám hegyikecske szökdeltem. Vasárnap ezután már nem sok mindenre volt energiám.

 De nem visel meg bennünket a hideg, sőt, akivel csak beszélek, nem bánja a hideget, úgyis kék ég és napstés társul hozzá, vagy ha nem is, akkor is csak rövid ideig van beborulva. Meg különben is nem sokáig van hideg itt délen. A kandalló tüze, egy jó meleg tea és máris minden rendben. Na meg egy-két séta a környékben. Ma Daphnéval rollereztük körbe az utcákat, közben fotózkodtunk. Ő mondta, hogy az insagramra tegyem fel. Ha oda nem is, de ide lementem a képeket, mert nagyon szépek voltak a felhők.