Daphné beszélőkéje

 Mondja, mondja, magyaráz rengeteget. Veszekszik a fiúkkal, annyira tud velük sivítva, vékony hangon kiabálni, olyan lányos fülsiketítő zaj ez. De akkor is imádom. Mellé gesztikulál, szemet forgat. Persze olyan is van, hogy felét nem értjük. Sokszor magyarázza, hogy mi család vagyunk, akkor mindenkit végigsorol, csoportosít, hogy ki a lány és ki a fiú. Mondja nekem, hogy kedves vagyok, hogy szép vagyok és hogy mi "copine"-ok, azaz barátnők vagyunk.

És ilyeneket mondott ma: 

"Ma zuhogott la pluie" vagy "C'est ca mon toll". 

Sokat, nagyon sokat beszélek hozzá, hogy a magyar nyelv is rögződjön neki. Például ahogy ma oviból hazajövet mondta, hogy a pluie zuhog, olyan büszke voltam, hogy ezt a szót ismeri (zuhog), nem is tudtam hirtelen, honnan jött neki ez a szó. Míg este olvasunk a Vidám mesék című könyvből és az egyik tegnap este olvasott mesében fedezem fel, hogy a zuhog az eső sokszor van említve. És mivel ma esett nagyon az eső, ezt meg is fogalmazta nekem magyarul (félig). Ezért nagyon fontos, hogy olvassak nekik magyarul. Amikor csak tehetem, soha nem sajnálom rá az időt.

Fel kell raknom az ékszereit, kéri a nyakláncot, rak magának gyűrűt és karkötőt. Most minden nap azt meséli, hogy vegyek neki órát. Valamelyik nap elkérte az én órámat. Rajta van a kezén, játszunk. Egyszer csak megszólal: "Te is veszel magadnak?". Hát annyira mosolyogtam, mondtam, hogy az az enyém, ami a kezén van, csak kölcsönadtam😂 Annyira azért ne keveredjünk bele a dolgokba.

A fényképen ki van festve pirosítóval. Ő csinálta magának. A szemhéját is kipingálta, de az olyan rosszul sikerült, hogy korrigálnom kellett.