Na akkor remélem, hogy ez az utolsó kör. Hétfőn beállítottak a festők: fiúk nagy szobája, a mi szobánk és a lépcsőház. Őszintén, várom, hogy végre kész legyen az egész ház. Bár, az eddigi munkájukkal nagyon meg vagyunk elégedve, szerintem most is nagyon örülni fogunk. De egy festés mindig felfordulás.
A héten vannak a szülői értekezletek, a gyerekek kétszer maradtak a napköziben. Kedden volt a Léopold tanárnénijével: szerencsés ebben az évben. Sokszor elhangzott már az ő szájából is, hogy mennyire örül, mert a tanárnéni nagyon kedves. Hát ez is fontos. És tényleg nagyon szimpatikus, megértő embernek néz ki.
Edgár óvónénijével ma lesz az értekezlet, de őt már ismerem. Szigorú, de nagyon szépen előkészíti őket az első osztályra. Edgár jól érzi magát, kiscsoport óta ugyanazokkal a gyerekekkel.
Tegnap volt az első teniszórája. Sajnos a festők miatt nem tudtam maradni, nem is ment jól neki. Azóta is csak azt hajtja, hogy "Ígérd meg anya, hogy nem kell többet mennem teniszre!". Már befizettem, nagyon lelkes volt eddig, többször is mondta, hogy örül a tenisznek. De mégsem lepett meg, teljesen más természet, mint Léopold. Szóval meglátjuk, lehet még egy alkalmat kipróbálunk, Léopolddal megígértük, hogy jövő héten maradunk vele a tenisz alatt.
Kisbaba jól van, egyre több a mozgás, jövő héten a harmadik ultrahang!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése