Alig értem vissza Grenoble-ból szombaton este, ma már egész nap dobozolt a költöztetöcég. Sokan mondják kitartást, eröt, de ez már nekem csak egy könnyed végjáték az elözö héthez képest. Ráadásul a tapasztalatunk is friss, alig egy éve jöttünk.
A papy és Guillaum közben keményen dolgoztak, szétszedték a mi ágyainkat és felépítették a tulaj bútorait. Kemény munka volt. Egész vasárnap csoportosítottunk, mi megy mi marad és mi kell a következö két hétre. Guillaume átmásolja egy merevlemezre az összes adatot a számítógépröl, diplomák, ékszerek, órák jönnek velünk, utolso adag mosás, vasalás, konyhaeszközök átgondolása stb..
Léopold nagyon boldog, alig várja hogy menjünk, kérdezi hány nap van még Szicíliáig, ahova méltó zárásként utazunk majd. Addig még két hét suli, záróünnepség, Edgárnak holnap kirándulás Valettába.
Léopold megtanult ugrálókötelezni, hogy bírja energiával, nem értem, de még a boltba is ugrálókötelezve jutunk el. Ugrálva vagy szaladva, tekeri egyfolytában.
Tegnap pedig ahogy feküdtem a szönyegen és játszottam vele, azt mondta szexi vagyok. Néztem, jól meglepödtem, kérdeztem hol hallotra ezt a szót, talán az iskolában. Gondolkodik, nem, a Rioban. Kérdeztem tudja-e mit jelent. Nem tudta, de nyilván kapizsgálja mit jelenthet, csak még ( szerencsére) nem a megfelelö helyen használja.
Imádatos, eleven cukibogyó mindkettö! Edgár haszontalanul és huncutul követi Léopold minden hülyeségét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése