Mielőtt Moszkvába költöztünk sokmindent hallottunk a városról a már itt lakó ismerősöktől. Sok minden való igaz, sokmindent abszolút cáfolni lehet és több állítás beigazolódásához hosszabb idő kellett.
Hallottuk, hogy nehéz a tél és főleg hosszú, kevés napfénnyel, hat hónapig tart.
Én már ősszel izgatottan vártam a telet, mert a sok téli élmény kavargott a fejemben még gyermekkoromból. Amikor kinnt bandáztunk egész álló napon keresztül mínusz tíz fokban is és úgy kellett becsalni ebédelni, majd este fagyott lábakkal kezekkel hazatérve, már csak egy gyors fürdőre jutott idő, annyira kifáradtunk a hóember építéstől, a jégbunker építéstől, a szánkózástó...És mennyire vártuk, hogy leessen az első hó mire érkezik a Télapó. Na az itt már októberben leesett. Franciországban havas, hideg tél híján voltunk, amelyben szintúgy felleltem a szépet és a jót: nincs latyak, ha olvad, nem él az "egy tél, egy csizma állítás", nem kell fülig beöltözni. El is gondolkodtam: most mi is jó nekem, a hideg havas tél, vagy a francia változat?Valószínű mindig épp az, ami van és ez így van rendjén!!
Tegnap késő délután a Guillaume munkahelye mellett lévő tónál sétáltunk. Mert, hogy minden nap kimozdulunk, kell a friss levegő, mégha hideg is!!! A tó annyira hangulatos így télen. Egy kisebb része le van takarítva a hótól és korcsolyáznak rajta. Ma pedig a Vörös téren lévő Állami Történeti Múzeumban jártam, ahol egy nagyon gazdag kiállítás található Oroszország történelméről. Kedvenc túravezetőm, az I. Péter cár és I. Miklós orosz cár közötti orosz történelem rejtelmeibe vezetett be bennünket! A Vörös tér szintén jeges pompában áll, az egész tér fel van öntve!! Azt mondják a nagy parkok is tele vannak jégpályákkal és sífutókkal! Nekem egyelőre elég vonzó!! Guillaume nagyon várja, hogy korcsolyatudományomat megmutassam!!
Már kellőképp fel vagyunk szerelkezve ruházatilag is. Léopold kezes lábasban, a babakocsijában bundazsák, amelyet még egy bárányszőrrel egészítünk ki, hogy a feje környékét is jobban védjük!!! Számunkra sem igazán az a gond, hogyan öltözzünk fel melegen, hanem az, hogy a metrón és a boltokban őrült meleg van, így bárhova betoppanunk, akár pár percre is, vetkőzünk le és föl. Fárasztó és néha úgy érzem vagy túlságosan levetkőztünk, vagy túl sokmindent hagytunk magunkon.
Egyelőre úgy néz ki február környékén melegebb vidékre utazunk. Úgy tűnik, hogy minden nehézség ellenére problémamentesen fogjuk átvészelni a telet és nagyon várjuk, hogy Léopoldot is megszánkóztassuk!
Kíváncsi vagyok, mit fogunk mondani március környékén, amikor még mindig tél honol Moszkvában?
Hallottuk, hogy nehéz a tél és főleg hosszú, kevés napfénnyel, hat hónapig tart.
Én már ősszel izgatottan vártam a telet, mert a sok téli élmény kavargott a fejemben még gyermekkoromból. Amikor kinnt bandáztunk egész álló napon keresztül mínusz tíz fokban is és úgy kellett becsalni ebédelni, majd este fagyott lábakkal kezekkel hazatérve, már csak egy gyors fürdőre jutott idő, annyira kifáradtunk a hóember építéstől, a jégbunker építéstől, a szánkózástó...És mennyire vártuk, hogy leessen az első hó mire érkezik a Télapó. Na az itt már októberben leesett. Franciországban havas, hideg tél híján voltunk, amelyben szintúgy felleltem a szépet és a jót: nincs latyak, ha olvad, nem él az "egy tél, egy csizma állítás", nem kell fülig beöltözni. El is gondolkodtam: most mi is jó nekem, a hideg havas tél, vagy a francia változat?Valószínű mindig épp az, ami van és ez így van rendjén!!
Tegnap késő délután a Guillaume munkahelye mellett lévő tónál sétáltunk. Mert, hogy minden nap kimozdulunk, kell a friss levegő, mégha hideg is!!! A tó annyira hangulatos így télen. Egy kisebb része le van takarítva a hótól és korcsolyáznak rajta. Ma pedig a Vörös téren lévő Állami Történeti Múzeumban jártam, ahol egy nagyon gazdag kiállítás található Oroszország történelméről. Kedvenc túravezetőm, az I. Péter cár és I. Miklós orosz cár közötti orosz történelem rejtelmeibe vezetett be bennünket! A Vörös tér szintén jeges pompában áll, az egész tér fel van öntve!! Azt mondják a nagy parkok is tele vannak jégpályákkal és sífutókkal! Nekem egyelőre elég vonzó!! Guillaume nagyon várja, hogy korcsolyatudományomat megmutassam!!
Már kellőképp fel vagyunk szerelkezve ruházatilag is. Léopold kezes lábasban, a babakocsijában bundazsák, amelyet még egy bárányszőrrel egészítünk ki, hogy a feje környékét is jobban védjük!!! Számunkra sem igazán az a gond, hogyan öltözzünk fel melegen, hanem az, hogy a metrón és a boltokban őrült meleg van, így bárhova betoppanunk, akár pár percre is, vetkőzünk le és föl. Fárasztó és néha úgy érzem vagy túlságosan levetkőztünk, vagy túl sokmindent hagytunk magunkon.
Egyelőre úgy néz ki február környékén melegebb vidékre utazunk. Úgy tűnik, hogy minden nehézség ellenére problémamentesen fogjuk átvészelni a telet és nagyon várjuk, hogy Léopoldot is megszánkóztassuk!
Kíváncsi vagyok, mit fogunk mondani március környékén, amikor még mindig tél honol Moszkvában?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése