Ezt az állatkertet azt monják, írják, hogy mindenképp látni kell. Múlt 
héten vasárnap ide látogattunk vasárnapi sétánkra. 
Az állatkert furcsa módon a városban van, nem a kellős közepén, de még véletlenül sem kinnt. Minket ez nem zavart, mert hamar ott voltunk, de a környező házakban lakókat biztos zavarja a szél szárnyán érkező illat, illetve a furcsa látvány. Az állatkertről azt tartják, hogy nagyon gazdag. Mi személy szerint nem találtuk különlegesnek, azon kívül, hogy végre valahol a babakocsisokra, illetve a mozgássérültekre is gondoltak és nem kellett folyamatosan babakocsit cipelnünk. De láttunk azért olyan állatokat, ami ritkaságszámba mennek az állatkertekben. Léopold még épp látta a nagyon ritka fehér szibériai tigrist (amiből utánaolvasva a nyíregyházi állatkertben is tartanak egy példányt), majd mély álomba merült, így "csak" mi profitáltunk a látogatásból. Láttunk hatalmas fókát, amin jót csodálkoztunk Guillaume-al, mert magunk sem tudtuk, hogy ekkora példány is létezik! Imádtam a majmokat, ott hezitáltunk, hogy felébresszük-e Léopoldot, aki már kezdi egy picit ismerni az állatokat könyveiből, majd Guillaume mondta ki a végszót, visszajövünk még, ha nagyobb lesz!!
héten vasárnap ide látogattunk vasárnapi sétánkra. 
Az állatkert furcsa módon a városban van, nem a kellős közepén, de még véletlenül sem kinnt. Minket ez nem zavart, mert hamar ott voltunk, de a környező házakban lakókat biztos zavarja a szél szárnyán érkező illat, illetve a furcsa látvány. Az állatkertről azt tartják, hogy nagyon gazdag. Mi személy szerint nem találtuk különlegesnek, azon kívül, hogy végre valahol a babakocsisokra, illetve a mozgássérültekre is gondoltak és nem kellett folyamatosan babakocsit cipelnünk. De láttunk azért olyan állatokat, ami ritkaságszámba mennek az állatkertekben. Léopold még épp látta a nagyon ritka fehér szibériai tigrist (amiből utánaolvasva a nyíregyházi állatkertben is tartanak egy példányt), majd mély álomba merült, így "csak" mi profitáltunk a látogatásból. Láttunk hatalmas fókát, amin jót csodálkoztunk Guillaume-al, mert magunk sem tudtuk, hogy ekkora példány is létezik! Imádtam a majmokat, ott hezitáltunk, hogy felébresszük-e Léopoldot, aki már kezdi egy picit ismerni az állatokat könyveiből, majd Guillaume mondta ki a végszót, visszajövünk még, ha nagyobb lesz!!
2 megjegyzés:
szia! már régóta olvasom a Blogodat, azért kezdtem, mert Franciaországról szólt, aztán megtetszett az írásod, és megkedveltem a családod így látatlanba:) remélem, nem baj, de továbbra is olvasni foglak:))
Bienvenue!Persze, hogy nem baj! Olvasgass csak amikor kedved tartja!!
Megjegyzés küldése